Mihalkó Gyula – az utolsó igazi kalaposmester portréja

kep1
 

A néphagyomány tart meg bennünket magyarnak, s a nemzetközi műveltség tesz bennünket európaivá. Ha azonban csak az európaiságra törekszünk, lehetünk nagy műveltségű népek, de minél hamarabb megszűnünk magyarnak lenni.” (Győrffy István)

Friss, éltető tavaszi napsütés, kellemesen ringató fény-meleg vonja simogató bársonyba Balmazújváros egy gyönyörű kis portájának udvarát, a Nádudvari utca 26. szám alatt. Április 2. napját írjuk a 2016. esztendő tavaszán. A porta életerős, magas, „derék magyar mesterember” külsővel, arany szívvel és kézzel, no meg évszázadok tudásával megáldott gazdája büszkén kalauzol végig birodalmán. Bámulatos az a lelkesedés és a kalapos mesteri szakma iránti zsigerből jövő ösztönös tisztelet és ebből fakadó erő, amely által átszellemülten és örömmel beszél nekem a „kalap” történetéről, a „karima” különböző változatainak históriájáról, vagy a Mihalkó-család 5 generációs múltjáról, történészeket is meghazudtoló tudással. Aki egyszer is vendége volt Mihalkó úr népművészeti alkotóházának és a Mihalkó-kalaposok által készített, összes kalaptípust bemutató kiállításnak, netán valamelyik alkotótábornak, az egy életre szóló élménnyel és valóban több évszázados tudással gazdagodott.

Letűnt, porosodó századok kalapos mestereinek élete, mindennapjai és munkafolyamatai elevenednek meg a műhelyben és a régi, még apai műhelyből létrehozott kiállító részben. Különös tárgyak, fejformák, szerszámok kapnak értelmet a magyarázó „idegenvezetés”által a régi idők kézműves műhelyeit feltáró atmoszférában, mely valódi időutazás élményét adja. S olyan érzékletes elevenséggel és egyben könnyed közvetlenséggel von be engem, mint „szájtátó vendéget” ebbe a mesébe illő világba a mester, hogy „otthon” érzem magam, úgy, mintha mindig is e világ része lettem volna. Igen, különös, mélyről jövő ismerősség érzet és tiszteletteljes bizalom alakul ki bennem az első perctől fogva mesteri kalauzom és kedves, meleg barna szemű, halk szavú, tündéri felesége társaságában.

Mihalkó Gyula kalapos mester és neje, az éltető, meleg családi fészek megteremtője: Erzsike.


A csodálatos kalapok színe, formája, illata és az egész belső teret átható gyapjú semmihez nem hasonlítható illata pedig különös értékszeletként épül be élmény-emlékeim barlangjának egy kedves tárnájába. Kalapkedvelő és viselő nőként ámulattal tölt el a sokfajta történelmi kalap karakteres sora mellett a színes, mégis hagyományos formavilágból kinövő divatkalapok látványa, s rá kell jönnöm, hogy idáig bizony semmit, de semmit nem tudtam a kalapokról, sem a múltjukról, sem a viselési módjukról. Itt tanulom meg vendéglátóim finom irányításával, hogy hogy kell megfognom és a fejemre helyeznem a kalapot, hogy hol a közepe, és hogy milyen mélységben húzzam azt a homlokomra.

Egyik ámulatból a másikba esve igyekszem visszatérni az eredeti célhoz, a Mihalkó-család kalapkészítői munkásságának nemzeti értékké nyilvánítását kérő tanulmányhoz való adatgyűjtéshez. A beszélgetés könnyed, mégis tartalmas és élményszerű. Mihalkó Gyula élő legenda és tudástár egy személyben, s szeme eleven tűzében ég, ha szakmájáról, s múltbéli élményeiről mesél. Az életéről. Arról az életről, mely ebben a házban zajlott születésétől napjainkig, 66 éves koráig.

Magyarország egyetlen autentikus és ma is eredeti elvek és technológia alapján működő kalapos műhelye.

Az apai ház elülső utcai része még ma is eredeti formájában áll, őrzi a hagyományos külsőt, s a hozzá épített modern új rész, a gyönyörű belő udvar, a hazánkban teljesen egyedülálló kalaposműhely, alkotóház és kiállítás pedig már a mának kívánja átadni és a jövő számára autentikusan megőrizni az ősök kézműves tudását. Mihalkó úr lelkes megszállottsága, elkötelezett lendülete és komoly szakmai alázattal kevert mérhetetlen tudása – a modern kor valamennyi tömegeket elérő formanyelvét is alkalmazva – minden módon igyekszik megőrizni nekünk az 1800-as években gyökerező kalaposmesteri múltat. Igyekezete és tudása zseniális és értékes. Minden kétséget kizáróan nemzeti kincs, „a priori” értelemben igazi hungarikum, melyet idegen nemzetek is csodálnak. Mihalkó Gyula kalapos mester már minden szakmai címet, elismerést és méltatást megkapott, amit csak hivatása értékelői és szakértői megadhattak számára, de még a hungarikum címre nagyon vágyik. „Ezt még szeretném megélni.”- mondja szerény mosollyal a mester. Nem önteltségből, hanem szívből vágyik rá egy kihaló félben lévő szakma egyik utolsó apostolaként.

S valóban megérdemli, hisz az ősöktől örökölt tudás egyben felelősség is számára: egy komoly, de szép küzdőpályára helyezte őt az élet ezzel a családi „hagyomány-adománnyal.” S igen, egész élete egy olyan tudás és letűnőben lévő szakma megmentéséért és évszázados precizitású életben tartásáért való küzdelem, melyre minden magyar ember büszke lehet. Mihalkó urat az Élet is megáldotta két szép gyermekkel, s fia, lánya, sőt veje is „kitanulták” generációs örökségként ezt a különleges mesterséget, így a jövőben sem áll meg remélhetőleg a kalapos műhelyben az élet. De igazán boldoggá az tenné az idősödő mestert, ha munkásságának különleges szelete, a hortobágyi pásztorkalapok családja megkapná a hungarikum kitüntető címet. Ez élteti, lelkesíti őt élete sok más, egyéb szépsége mellett.

A szakma számtalan díjjal jutalmazta már, sőt az Élet megáldotta két szép gyermekkel is, s így fia és lánya, sőt veje is „kitanulták” a mesterséget, így a jövőben sem áll meg a kalapos műhelyben a mostanában csendesebb és aggódással teli élet, bármi történik, de(!) legboldogabbá az tenné az idősödő mestert, ha munkásságának különleges szelete, a hortobágyi pásztorkalapok családja bekerülne a Magyar Értéktárba, mint kiemelkedő nemzeti érték, majd mint hungarikum.

 

Mihalkó Gyula „alkotás”közben. A képen látható gyapjúmennyiség mindössze 2 hortobágyi pásztorkalapra elég.

S bizony, a javaslattételi tanulmány összeállítójaként számomra és a döntéshozók számára is komoly súly és a felelősség, hogy a törvényi döntésmechanizmusok sorában mikor emelkedik fel a javaslat oda, ahová való, ahol mindig is gyökerezett: a magyar nemzet szívét-lelkét és legszebb kincseit jelentő hungarikum piramis csúcsára.

Amint távozóban kilépek a kapun, egy férfit látok, aki az út közepére állva fotózza az első gólyát. Miközben búcsút intek a kedves párnak, azon gondolkodom, hogy vajon legalább a következő évi gólya elhozza-e a vágyott örömhírt Mihalkó Gyulának, Magyarország egyetlen élő, 5 generáció tudásának minden erejével alkotó kalaposmesterének?

S vajon sikerül-e hatékonyan továbbörökítenie az utókor számára azt a mestererőt és mesterelmét, melyet csakis ő képes működtetni, mely valójában ő maga, hiszen benne él, hat és lüktet az évszázados, ősi magyar tudáskincs minden sugara, mely remélem, sokáig ragyog majd.

Mert rá bizony még szükség van: a család, a barátok, a tisztelők, a vásárlók, a kézműves szakma és az ország valamennyi nemzeti értéket valóban értékén kezelő magyar embere imádkozik érte, mert Ő valóban egy nemzeti kincs, egy féltett értékember a kalapos mesterség számára a múlt értékeit heves sodrással elsöprő modern idők áramából kiemelkedő zászlóshajóként.

Írta: Kocsi Erika (Debrecen, 2016. április 03.)

Pozitív fejlemény:

A Hungarikum Bizottság 2016. június 17-én, Kisvárdán megtartott ülésén a „Az egész Magyarországon egyedülállóan a Mihalkó család által készített hortobágyi pásztorkalap, mint Magyarország emblematikus tájegységének védendő nemzeti kultúrkincse” bekerült a Magyar Értéktárba, mint kiemelkedő nemzeti érték. Reméljük, hamarosan Hajdú-Bihar megye újabb hungarikummal gazdagodhat a Mihalkó Gyula által képviselt nemzeti érték Hungarikumok Gyűjteményébe történő bejutása révén.

kep5_javitott
Kocsi Erika író, történész, hungarikum projekt menedzser facebook oldala ide kattintva érhető el.

(A cikkindító fotó Mihalkó Gyula mesterről 2016. április 2-án készült.)

 

 

 

 

Bors Melinda280 cikk

Bors Melinda bővebb szerzői leírása, bemutatkozása. Bors Melinda bővebb szerzői leírása, bemutatkozása. Bors Melinda bővebb szerzői leírása, bemutatkozása.

0 hozzászólás

Szólj hozzá

Login

Welcome! Login in to your account

Remember me Lost your password?

Lost Password