Kabay János munkássága – Magyarország 56. hungarikuma

morfin molekula
 

Van úgy, hogy a nyitott elme és a szabadon szárnyaló fantázia termékenyebb, mint a hivatalos tudomány dogmái által béklyóba vert tudósok serege.”

Kabay János (1886-1936) életműve ékes példája a fenti gondolatnak. Fiatal, friss diplomás gyógyszerészként korábbi kísérleteit a Gyógynövény- kísérleti Állomáson kiteljesítve olyan tudományos talányt oldott meg 1925-ben a morfin zöld máknövényből történő kivonásával (ún. zöld eljárás), amelyre akkor már 120 éve jóval fejlettebb nyugati laboratóriumok képzett és komoly kutató múlttal rendelkező nagynevű tudósai is képtelenek voltak. A büdszentmihályi fiatalember a szintén gyógyszerész bátyja, Kabay Péter hajdúnánási patikájában folytatta le későbbi sikerét megalapozó korai kísérleteit. Szembe menve a tudományos körök megmosolygásával és hitetlenségével, mentora, Augusztin Béla professzor támogatásával és vegyészdoktor ifjú felesége, Dr. Kelp Ilona asszisztenciájával bebizonyította, hogy tiszta akarattal és bámulatos fókuszációval megoldhatók az egész emberiséget érintő problémák is. Bátorsága és szárnyaló fantáziája valósággá tette azt a gyermekkora óta benne villogó hitet, miszerint ha a mákban megtalálható a morfin -, mint az ópium fő alkaloidja ,- , akkor azt onnan ki lehet vonni a veszélyes és drága ópiumfázis nélkül is. A járt útról letérve és a merev tudományos dogmákkal szembe menve, szárnyaló fantáziája erejével győzött. 1931-ben kereskedelmileg is életképessé tette a találmányát, amikor már száraz máknövényből is sikerült kinyernie a morfint. Az addig csupán mezőgazdasági hulladékként használt száraz mákszalmából történő kivonással, azaz a „száraz eljárással” a fiatal Kabay házaspár forradalmasította a morfin gyártását. Sokan nem tudják, hogy a mai napig ezzel a módszerrel állítják elő a világ összes gyógyszergyárában a száraz mákszalmából a meghatározó gyógyászati alapanyagot, a morfint. Kabay János felfedezése tehát napjainkig felülmúlhatatlan.

Dr. Kelp Ilona és Kabay János

A különleges tehetségekre jellemző az a tulajdonság, hogy a problémákból képesek megoldást generálni, minden nehézség közepette. Márpedig őt sem a személyes helyzete, sem pedig a két világháború közti, hektikus, zavaros és feszültséggel teli valóság nem helyezte dédelgetett korviszonyok közé. Az I. világháború mélyen beégette az emberiség tudatába a drága és veszélyes ópium-fázis elkerülésével történő morfin előállításának szükségességét. A hadikórházban Kabay János pedig már gyógyszerészhallgató egyetemistaként megtapasztalhatta a kábító hatású fájdalomcsillapító elemi fontosságát. A háború idején ugyanis a morfin hiánya miatt válságos volt a helyzet, mert akkoriban ez volt a leghatásosabb, ismert fájdalomcsillapító. Világháború ugyan nem zajlik, de sajnos napjainkban is ott van az egész világban a csak ezzel a módszerrel előállítható gyógyszerekkel csillapítható igen erős és sokszor húsba maró fájdalom. Biztosan mindnyájunknak van olyan ismerőse, netán rokona vagy szomorúbb esetben személyes tapasztalata arról, hogy az emberi tűrőképesség legszélső határait feszegető, kegyetlen fájdalomra milyen enyhülést adó gyógyírül szolgálhatnak a morfintapasz vagy a morfium egyéb származékai. Hogy Kabay Jánosnak köszönhetjük mindezt, azt viszont ez idáig csak egy szűk kör tudta Magyarországon.

A zsenialitás, az átlagon felüli emberi teljesítmények titkát már nagyon sokan és sokféleképpen megpróbálták megfejteni. Az oknyomozás azonban mindig ugyanarra a végeredményre vezet: a sikert adó zsenialitásnak nem titka van, hanem ára. A zseni is átlagember, csak képességei, az élethez és adott problémákhoz való hozzáállása átlagon túlmutatóak. Kabay János, szüleitől örökölt kitartással és kudarctűrő képességgel képes volt 70-szer, 80-szor is nekirugaszkodni kísérleteinek, amikor egy-egy probléma megoldására törekedett, s ehhez átlagosan szinte mindig 3 hónapra volt szüksége. Olyan modern, közel egy évszázad távlatából átemelt, ma is példaértékű tulajdonságokkal rendelkezett, melyekről érdemes elgondolkodnunk. Ilyen jellemvonása volt a tudás „konvertálása” is, amelyről, mint sikerkódról ma egyre többet olvashatunk. Kabay János ugyanis nem csupán egyszerű kutató volt, hanem azon ritka szakemberek közé tartozott, akik a laboratóriumi munka mellett az ipari, gyártási technológiában is jól eligazodtak. Ma kompetenciáknak nevezzük a pozitív képességeket, melyek egymást erősítő kölcsönhatása vezet el minden emberi eredményhez. S melyekkel Kabay János ösztönös őstehetséggel sikerre vitte valamennyi ötletét. Mai szemszögből nézve is elképesztő ugyanis, hogy miután megoldott egy fontos kutatási feladatot, egyedül megtervezte a gyártási technológiát és a büdszentmihályi gépész-és lakatosmesterek munkájára támaszkodva felépítette a gyárat, elkészítette a gyártósort, majd felesége laboratóriumi segédletével gyógyszertisztaságú alapanyagot gyártott. A mai korban meghatározó innovációs képességnek a múlt század eleji ifjú tudós is birtokában volt tehát. Testvérének, Kabay Valériának egyik unokája, Révay Zoltán szemléletes megállapítása szerint: „Az általa indított vállalkozás magán viselte a modern kor startupjainak meghatározó jegyeit is.” Hamarosan ugyanis a legnagyobb morfingyártóvá-és exportálóvá vált a világpiacon az 1927-ben a Kabay házaspár által alapított, „3 gyermekükként” emlegetett Alkaloida Vegyészeti Gyár. Az Alkaloida sajnos 2014-tól már nem gyárt morfint, de a Dr. Fazakas Sándor földművelésügyi miniszter megfogalmazásában „egyedülálló tudósi életmű” Kabay Jánosnak, az Alkaloida Gyógyszergyár alapítójának életműve címen került be a magyar nemzeti értékpiramis csúcsára 2016. április 19-én.

Alkaloida
Alkaloida Vegyészeti Gyár

Minden történelmi korszaknak megvan a maga emlékállítási metodikája, és az utókor a munkássága csúcsán, de tragikus fiatalsággal elhunyt kutató életművét számtalan módon igyekezett méltatni: szobrok, emlékérmek, plakettek, díjak, utcák, iskolák és gyógyszertárak elnevezései őrzik a szabolcsi genius emlékét. A mi korunknak a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény, a hungarikum törvény teremtett egész Európában egyedülálló különleges és újszerű értékfelületet az emlékállításra. 1956-ban emeltek hazánkban először szobrot Kabay Jánosnak az Alkaloida udvarán, és éppen 60 évvel később 2016-ban nyerte el a hungarikum címet, az Alkaloida Vegyészeti Gyár akkori beszerzési-és logisztikai menedzsere, Sotkó Gyula 2014-ben induló kezdeményezése folytán. Ezáltal Tiszavasvári is felsorakozott a hungarikumokkal büszkélkedő hazai várások sorába. A kitüntető cím pedig nem csupán Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, hanem Hajdú-Bihar megye büszkesége is, hiszen Kabay János Hajdúnánáson végezte korai kutatásait, s Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere és Jantyik Zsolt, a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság elnöke is szíves ajánlásával támogatta a hungarikummá nyilvánítást.

Ha külföldön feltűnik egy-egy kiválóság, szeretjük megtalálni a magyar megfelelőjét. Így lett Hatvani a magyar Faust, Arany János pedig a balladaírás Shakespeare-je. A párhuzam nem mindig találó, a morfingyártás területén azonban igen: Kabay Jánosnak hívják, közismert fekete-fehér arcképének a tudományos talányok kutatatlan mélyét fürkésző szelíd tekintete remélhetőleg minél több magyar emberben kelti fel mostantól az érdeklődést, hogy komolyabban utána nézzen életútjának. Kabay János és ikerlángja, élete és kutatásai társa, dr. Kelp Ilona összeragyogó 11 közös évének küzdelmei máig ható nemzeti és világszínvonalú teljesítményként emelték a magyar nemzet és az emberiség tudatkincsébe a morfingyártás modern, ipai technológiáját és annak előnyeit. Öröm, hogy a magyar nemzet hungarikumaként tisztelheti Kabay János munkásságát, s mindezt a kettős centenárium évében, születésének 120 és halálának 80. évfordulóján.

ÉNKÉP

A cikket írta: Kocsi Erika író-történész
Kisvárda, 2016. 07. 05.

Szülővárosa, Tiszavasvári lakossága, a korai kutatások helyszínét adó Hajdúnánás és a gyógyszerész szakma maximális tisztelettel és elismeréssel adózik emlékének, s reméljük, hogy a kutató párról, idén megjelenő, a hungarikummá nyilvánítás két és fél éves kutató, tanulmányíró és menedzselő munkáját elvégző Kocsi Erika kisvárdai történész által írott könyv is célt ér. E cél nem más, mint hogy minél több olvasónak tudja élményszerűen, új aspektusokat is feltárva bemutatni az életművet, hogy minden magyar ember megismerje Magyarország 56. hungarikumának ma is tanulságos történetét.


Cikkindító kép: morfin molekula

 

Bors Melinda280 cikk

Bors Melinda bővebb szerzői leírása, bemutatkozása. Bors Melinda bővebb szerzői leírása, bemutatkozása. Bors Melinda bővebb szerzői leírása, bemutatkozása.

0 hozzászólás

Szólj hozzá

Login

Welcome! Login in to your account

Remember me Lost your password?

Lost Password