Anyák Napi gondolatok

baba_sziv720
 

Az én földi Édesanyám már nincs az élők sorában. Azaz, dehogyis nincs…
Benne él minden sejtemben, számtalan cselekedetem és gondolatom vezérlő fonala, mozgatórugója Ő, Nagyanyám és további Őseim. Az ő mozdulataik, viszonyulásuk, gesztusaik és mintáik, melyeket időtlen idők óta, téren és időn túlról magamban hordozok. Fájdalmaik, szenvedéseik és örömeik, kétségeik és bizonyosságaik itt lüktetnek bennem, ahogyan az én saját érzéseim és cselekedeteim is tovább folynak gyermekeim és unokáim vérében. Mint a Földből sarjazó gyökérből kiinduló fa, úgy hordozzuk magunkban életünk meghatározó korábbi lenyomatait. S csak mostanában, kivételes alkalmakkor sikerül néha a távoli, értelmen túli érzékelések derengéshálóján át tudatosságom felszínére hozni a mélyből eredő mintákat, cselekedeteim miért-jeit.

Azt hiszem, gyermeki önzőségemben nem kerestem, nem figyeltem arra, hogy valójában ki is Ő. Milyen vágyai, érzései, igényei vannak valójában, s hogy milyen ember is. Mert abban a szerencsében volt részem, hogy létezése, óvó ölelése természetes volt. Szeretetet adott kéretlenül, elvárások nélkül és nem kért cserébe semmit.
A legszebbnek és a legjobbnak látott már abban a pillanatban, amikor megszülettem és azon túl is mindenre képesnek tartott mert feltétel nélkül hitt bennem. Úgy, ahogyan én magamban sohasem hittem…


Tökéletlenségemben is látta tökéletességemet. Ahogy nekünk is látnunk kellene azokat, akiket valóban szeretünk.


Persze nem mondom, hogy minden zökkenőmentesen zajlott, mert működésbe léptek az Ő hozott, tudat alatti mintái, és az én önkereső lázadásom is, ahogyan önmagam megtalálására törekedtem. De mindent egybevetve, végtelen hálával és köszönettel tartozom Neki létezésemért…

Édesanyám születésnapja szinte egybe esik az Anyák Napjával. Így kétszeres az ünnep. Én pedig itt állok, Földanya hátán mezítlábasan az eső áztatta nedves fűben, hogy minél közelebb érezzem magamat valódi létezésem gyökereihez… Vérereimben pedig lüktet az Élet, melyet gyermekeimnek adhattam tovább. S ma már tudom, hogy felelősségem minden gondolat, érzés és cselekedet amit közvetíteni tudok…
Az asztalon Édesanyám kedvenc virága az orgona, s mellette egy kép, melyen Édesapámmal együtt vannak. A mécses pedig érte, őértük ég. Minden ősömért, akitől földi valómban származom. Közben pedig a sütőből kedvenc süteményének illata tölti be a kis konyhácskát, melyet ezúttal most édesanyaként, az én gyermekemmel fogunk elfogyasztani.

Írta: Bors J. Melinda

 

Bors Melinda280 cikk

Bors Melinda bővebb szerzői leírása, bemutatkozása. Bors Melinda bővebb szerzői leírása, bemutatkozása. Bors Melinda bővebb szerzői leírása, bemutatkozása.

0 hozzászólás

Szólj hozzá

Login

Welcome! Login in to your account

Remember me Lost your password?

Lost Password