Nógrád-megyei barangolások: Salgó vára

Salgó Vár
 

Nógrád-megye igazi gyöngyszemeként ajánljuk látogatásra a Salgótarjántól északra fekvő, Salgóbánya felett magasodó Salgó várat.
A 625 méteres sziklacsúcson emelkedő egykori vár maradványa középkori műemlék, melyet a környéket akkoriban uraló Kacsics nemzetség tagjai építtettek az 1241–1242-es tatárjárás utáni időszakban. A története során többször is gazdát cserélt várról először egy 1341-ben kelt oklevélben Castrum Salgov néven tesznek említést. 1554-től 39 esztendőn át török uralom alatt állt, majd 1593-ban sikerült visszafoglalni.
Irodalmi vonatkozású érdekessége, hogy a romokat Petőfi Sándor is felkereste, és falainak lábánál ülve írta Salgó című híres versét. A látogatás emlékére a közelben fekvő Somoskői vár mellett Emlékkunyhót is berendeztek a költő tiszteletére.


A turisták által igen kedvelt kirándulóhelyet az 1980-as évek óta több szakaszban végzett régészeti feltárással és helyreállítással igyekeznek bemutatni. A fennmaradt maradványokból arra lehet következtetni, hogy az eredeti vár három részből állt. A felső vár a szikla tetején magasodott, melyet a középső vár vett körül. Az alsó vár nyomait az északnyugati oldalon megmaradt rom őrzi. A várrom és környéke ma már természetvédelmi terület, melyről csodálatos körpanoráma nyílik a környező hegyekre és településekre.

Megközelítése Salgóbányáról, a Vár utca végén található Ifjúsági tábor melletti parkolóból lehetséges eleinte jól járható, gyönyörű erdei úton, majd az utolsó pár száz méteren kövecses, sziklás, nehezebb terepen. Babakocsival ez a szakasz nem járható, és idősebb emberek számára is kissé megterhelő lehet, de lassan haladva, az erdő fenséges csendjében többször megpihenve a fentről elénk táruló felejthetetlen látvány miatt mindenképp érdemes vállalni a túrát.

Ahol még a boszorkányok is táncra perdülnek örömükben!

A kapaszkodó egyharmadánál balra térve, mintegy 300 méteres enyhébb emelkedőn felkaptatva a Boszorkánykőre (kis Salgó szikla) juthatunk. A Boszorkánykő körül kialakított geológiai tanösvény egy kisebb hasadékvulkán igen változatos kőzeteit mutatja be. Üledékzárványok, hajlott lávalemezek, bazaltoszlopok sokasága övezi a terepet a sziklagerinc keleti, közel függőleges, helyenként 15-20 méter magas fala mentén.
A legenda szerint ezen a helyen éjjelente boszorkányok táncolnak, de energetikailag feltöltő hatás is érezhető a sziklákon időzve. Egy bizonyos, hogy különleges élmény az itt töltött idő, szemet gyönyörködtető kilátással a környékre és a Salgó várra egyaránt. Mintha nem is Magyarországon, hanem valami elvarázsolt tengerparton időznénk, csak nehogy megfeledkezzünk az alattunk tátongó mélységről a nagy varázslatban.

 


Búcsút intve a boszorkányos köveknek, utamat a jól kitáblázott jelzéseket követve folytattam tovább. Nem beszéltem meg találkozót senkivel, de még csak idegenvezetőt sem fogadtam az alaposabb helyismeret érdekében, mégis, mit tesz a Jóisten
a várrom bejáratán áthaladva a hely talán legszakavatottabb ismerőjével és értékőrzőjével, Páldi Károllyal és unokájával hozott minket össze a sors. Már útközben felfigyeltem, milyen türelemmel és szeretettel mesélt a hatéves forma kisfiúnak közös célpontunk felé igyekvő útitársam, akitől a bemutatkozást követően csak egy fotó megörökítését kértem. Mégis olyan csodálatos, enyhén palócos tájszólással, szívből jövő kis helytörténeti ismeretekkel megfűszerezett előadás közepébe csöppentem a mátraszelei – ahogy újdonsült kedves ismerősöm nevezte – mátraszéli – születésű Károly elbeszélésében, ahogyan csak a helyiek, azok közül is a legelhivatottabbak tudnak mesélni. Megtudtam, hogy miként került kétszeresen is haza a település Trianon után, és ennek emlékére Somoskőújfalun emlékművet is emeltek. Fény derült arra is, hogy a somoskői bazaltorgonából és a környező kőbányákból készültek egykor a Monarchia sok városa, többek között Bécs utcakövei is. A bányászat az innen néhány száz méterre (ma Szlovákiában) levő Macskalyuk kőbányájában és más környékbeli kőbányákban folyt.
A macskakő tehát eredetileg a macskalyuki kő rövid megnevezése.

Járom az utam macskaköves úton, 
A léptem kopog esős éjszakán, 
Az ütött-kopott utcák nevét tudom, 
Mert én itt születtem, ez a hazám.

idézte fel Károly, melytől jókedvemben magam is csaknem dalra fakadtam…

A torony kilátójába felérve a nap is hétágra sütött, s a tiszta időben felhőtlenül gyönyörködhettünk a Bükk, a Mátra, a Cserhát és a Börzsöny felséges vonulataiban. Mivel a szerencse aznap végképp mellénk szegődött, a távolban még a büszke Magas-Tátra is megmutatta hófödte gerinceinek bűbájos csipkehajlatait.


Károly mesélt nekem Európa legnagyobb kiterjedésű bazalt fennsíkjáról a Medvesről, szülőfalujáról Mátraszeléről, a környékbeli nevezetességekről és helyi érdekességekről miközben úgy éreztem, az elbeszélést a végtelenségig tudná folytatni mert ameddig a szem ellát, mindent tud a környék csodáiról amit csak tudni érdemes. Kende boldog lehet, hogy ilyen segítséggel, ennyire mesébe illő módon járhatja be a tudás megszerzésének más gyermek számára jóval rögösebb útjait…


Javasolt túratipp: Salgóbánya – Salgó-nyereg – Boszorkány-kő – Salgóvár – Salgóbánya. Távolság: 2,5 km.

A Salgó vár látogatása egész évben ingyenes.

Nem messze, a magyar-szlovák határon, sajnos hivatalosan Szlovákia területén áll a világhírű bazaltorgonájáról ismert Somoskői vár, mely belépőjegy ellenében látogatható. Honlapunk korábbi írását e témában  itt tekinthetik meg.
Ha megtehetjük és erre visz az utunk, semmiképp se feledkezzünk
el hazánk kincseinek Nógrád-megyében fekvő, páratlan panorámával rendelkező ékkövéről, Salgó váráról!

Írta: Bors J. Melinda

Bors Melinda292 cikk

Bors Melinda bővebb szerzői leírása, bemutatkozása. Bors Melinda bővebb szerzői leírása, bemutatkozása. Bors Melinda bővebb szerzői leírása, bemutatkozása.

0 hozzászólás

Szólj hozzá

Login

Welcome! Login in to your account

Remember me Lost your password?

Lost Password